Michael Jackson Phone Conversation Part 1.

Michael Jackson -Telefonbeszélgetés 1. rész

Ez egy telefonbeszélgetés első része, amely Michael Jackson és egy barátja, Glenda között zajlott a 90-es évek elején.

Glenda: Szia! Nagyon furcsa (nem hallani)…

Michael: (kuncog)

G: Mit csináltál egész nap?

M: Semmit, próbáltunk meg ilyesmi, apám hívott és kért félmillió dollárt (nevet).

G: Micsoda!?

M: Ja,

G: Komolyan mondod?

M: Ráadásul Apák Napján.

G: (nevet)

M: Joseph hívott…

G: Ha?

M: Joseph felhívott ezzel az érzelmes sztorival, és azt mondta: „Három hete próbállak elérni.”

G: Hű!

M: Én meg: „Igen, miért, mit akarsz? Ő meg: „Megváltozott a számod.” Mondom: „Igen. Szóval, mit akarsz?” Mert 4 különböző emberrel kellett beszélnie, mire eljutott hozzám. Na, én meg mondtam: „Oké, rendben van.” (nem hallani). Félmillió dollárt akart. Én meg: „Óh. Miért van tartozásod- Mit csináltál már megint? Miért tartozol megint, Joseph?

G: Ah.

M: Tudod, próbálta nekem eljátszani ezt a hülyeséget (Joseph hangján) „Hát, tudod, a fiam vagy, te tudod.”

G: (nevet)

M: Ja, ilyesmit. (Joe hangján újra) „Öööö, tudod, visszafizetem majd, tudod, írhatunk szerződést is.”

G: Máskor is csinált már ilyet?

M: Persze! Állandóan. És tudod, amikor a cége, a Joe Jackson Productions volt, az elején tényleg jól csinálta, tudod velünk, régen, mikor még kicsik voltunk, de … valójában nem jó üzletember.

G: Na de, most mit csinál, amióta… (nem hallani)?

M: Csinál, amit csinál. Hát, tudod, ez olyan, régebben is akart kölcsön kérni pénzt, de akkor Anyánkon keresztül kellett kérnie. Állandóan ezt csinálta, tudod.

G: (nem hallani)

M: És aztán… azt akarták, hogy adjak pénzt Josephnek meg ilyesmi. Erre azt mondtam: „Oké, de nem fogom Joseph kezébe adni. Anyának adom, hogy Joseph ne tudja elszórni minden hülyeségre.” Úgyhogy most újra felhívott. „Már három hete próbállak elérni, meg ez, meg az.” Bla, bla, bla… (nem hallani). Mindig tartozik valakinek.

G: Úristen, Apák Napján?

M: Ja.

G: Alkalomhoz illő!

M: Ja.

G: (nevet) És mit mondtál neki?

M: Mondom neki: „Nem tudom.” mondom, „Gondolkodom rajta. Majd visszahívlak.”

G: Vissza fogod hívni?

M: Dehogy fogom!

G: Micsoda hálátlan gyermek! (nevet)

M: Igen, tudom…

G: (nevet)

M: Ő meg (Joe hangján újra)”Ha én nem lettem volna, te nem tartanál most itt.” Meg ilyesmi. Tudod. Tudod.

G: Ilyeneket mond? Ezt mondta neked ma?

M: Naná, ilyeneket szokott mondani.

G: (nevet) Istenem!

M: Régen is mindig ezt mondta nekünk. Amikor kicsik voltunk. „Hát tudjátok, ha én nem lennék, ti nem tartanátok ott, ahol tartotok. Ha én nem lennék, te nem lennél ma Michael Jackson” meg ilyeneket, tudod.

M: És mondtam már neki régebben, mert egyszer volt egy nagy veszekedésünk, és azt mondtam „Ez félig igaz.” Azt mondtam: „De tudod, mit? Én a showbusinessben nőttem fel, és nagyon sokat tanultam. Az elején tényleg sokat tettél, és meg is köszönöm ezt, de nem fizethetek neked ezért egész életemen keresztül.” Azt mondtam: „Ismerem a showbusiness-t.” Tudod, mondtam már neki, jó régen mondtam neki: „Jobban ismerem a showbusiness-t, mint te.” Azt mondtam: „Ezt nem vághatod állandóan az arcomba!” Azt mondtam: „Először tényleg te segítettél. De aztán én menedzseltem saját magam.” Mert állandóan elcseszte a megbízásokat.

G: Mikor dolgoztál vele utoljára, a Victory turnén?

M: Igen, az volt az egyik utolsó, amibe belekontárkodott, el is szúrta.

M: Megmondtam neki, „Ne dolgozz Don Kinggel!” meg ilyeneket. (Joe hangján) „Óh, de Don, tudod, nagyon jó üzletember.” Én mondom: „Nem, nem az, ő egy csaló.”

G: (nem hallani)

M: Bekaphatja a … zoknimat!

G: (nevet) Imádom azt a részt, ahol… (nem hallani)

M: Mit mond?

G: Tudod, amikor azt a dolgot, mondja (nem hallani) és csak mondja, mondja…

M: Ja, igen.

G: (nem hallani) Fogd be! (nevet) Az olyan vicces volt!

M: Igen, az vicces volt.

G: Ha, ha. Az vicces volt.

---

G: (nem hallani) Bejött ez a videó, (nem hallani) golf, meg ilyesmi. Nem tudom. Igazán extravagáns. Nagyon jól össze van rakva. (nem hallani) Vicces, ahogy (nem hallani) madarak a fán, tücskök, és (nem hallani) a golflabda az utcán ér földet. Nagyon jó.

M: Ja.

G: Imádják. (nem hallani). Nagyon jó volt. (Szünet). Szóval ma csak próbálsz és (nem hallani)?

M: Igen, egész nap próbálunk.

G: Nagyon várod már, hogy a színpadon legyél?

M: Bizony!

G: (nevet)

M: Össze kell hozni. Vagy hagyjuk az egészet. (Gotta get it togetha. Or leave it alone)

G: Gotta get it togetha. Or leave it alone?

M: Ha nem kell a szerelmem, elmegyek innen. (If you don’t want my lovin’, I’ll be gone.)

G: Ez egy számból van?

M: Igen.

G: Melyik dalból?

M: Get it together

G: Ez a te számod?

M: Igen. Ez az egyik … (nem hallani) a Jackson 5, vagy a The Jacksons.

G: Nem emlékszem rá.

M: Gotta get it togetha. Or leave it alone. If you don’t want my lovin’, I’ll be gone.

G: Ezt még soha nem hallottam.

M: (kuncog) Majd csinálok neked egy kazettát.

G: (nevet) Lefogadom, egy csomó szám van, amit nem ismerek.

M: Ja. (magas hangon) Szia, Shadoww! (játszik a kutyával, nevet).

G: (nevet) Pont erre gondoltam, „Mi van már?” Ez egy csendes kutya. Ez a legcsöndesebb kutya…

M: Sasha még nem ugatott.

G: Még nem?

M: Kislány, ha vacsoraidő van, és nem vagyok itthon, és valaki más ad neki enni, azt mondják „Shadow! Sasha! Vacsora!” Sasha ugat (ugató hangok), olyan izgatott lesz, érted?

G: Aha.

M: Shadow viszont csendben marad, meg se mukkan. Futkározik, le-föl ugrál, körbe-körbe fut és nagyon izgatott lesz (nem hallani).

G: Nem ő az egyetlen! (nevet).

M: (nevet) Igen, tudom.

G: Mitől vagy ilyen furcsa hangulatban?

M: Tessék?

G: Mitől vagy ilyen furcsa hangulatban?

M: Óh, istenem, egy csomó minden miatt.

G: Ha? Csomó minden miatt?

M: Igen.

G: Jó dolgok?

M: Tudod, Kathy olyan őrült.

G: Miért?

M: Beszélgettünk és majd meghaltam. Istenem.

G: Majd meghaltál?

M: Mi?

G: Majd meghaltál?

M: Igen, olyan…

G: Majd meghaltál annyira vicces volt, vagy…?

M: Igen.

G: Szóval nevettél.

M: Igen.

G: Ah, oké.

M: (nagy zaj)

G: (visít)

M: Tényleg tudni akarod?

G: Persze!

M: (nevet)

G: Mondd már el!

M: (nevet) Először is, boroskoktélt iszom (borból és gyümölcsléből készült ital, általában szénsavas üdítő is van benne és cukor, ford. megjegyzése).

G: Ah.

M: Ma volt Kathy születésnapja.

G: Áh, igen, tényleg.

M: És idefigyelj, nem tudom, hogy jutottunk ehhez a témához… Úristen (nem hallani, nevet) Tudod, miről beszélgettünk? Fehér pasikról.

G: Fehér pasikról?

M: Ja, (nevet)

G: Miért?

M: (nem hallani) mert Kathy ápolónő. Randy a múltkor azt mondta, hogy Kathynek előítéletei vannak, meg ilyesmi (nem hallani). „Nem, csak vannak preferenciáim, soha nem feküdnék le fehér pasival.” És erről beszélgettünk. (nevet)

G: Tényleg?

M: (nevet) Azt mondja … (nevet)

G: Jaj, ne…

M: Azt mondja „Nem, soha nem feküdnék le fehér pasival, mert a péniszük túl rózsaszín” vagy túl piros, vagy valami. (nevet)

G: Hah!!!

M: És átlátszanak az erek! (nevet)

G: Úristen!

M: (nevet)

G: Oh!

M: Azt mondja: „, Ellennék egy fehér férfival, nincs semmi bajom a fehérekkel, nincsenek előítéleteim,” meg ilyesmi, „De istenemre mondom, soha nem tudnék b… lefeküdni egy fehér férfival!”

G: Ezt mondta?

M: Mert a péniszük tiszta rózsaszín, meg vörös, tudod. Vannak ezek az öreg férfiak, tudod, akiknek néha katétert kell beraknia meg ilyesmi.

G: Úúú!

M: Azt mondja „(nem hallani) Az öreg fehér férfiaknak, összemegy a péniszük, és fel kell rázni” és (nem hallani) meg ilyesmi (nevet)

G: Úristen!

M: Azt mondja: „A fekete férfiaknál nem így van.” Tudod? „Amikor megöregszenek, akkor sem megy össze ilyen kicsire a péniszük. És nem tiszta piros és ráncos.” (nevet)

G: Üüü!

M: (nevet) Én meg: „Te jó Isten!”

G: Ha!